Az idősebb nagykőrösiek ma is emlékeznek a három Juhász késesre; Juhász Istvánra és két fiára, Gézára és Ferencre.
Juhász István egyike volt azoknak a magyar mestereknek, akik vándorévei alatt a késkészítés legmagasabb fokát is megtanulták. Szabadkán született molnár családban, de már gyermekkorában a késmesterséget választotta foglalkozásul. Szegeden a híres Sziráky mesternél tanult, amint megkapta a segédlevelet, évekig csak vándorolt; Bécsben, Zentán, az Újvidék környéki falvakban is megfordult. A családi legendárium szerint vándorévei az Egyesült Államokat is érintették, ahová hajókovácsként jutott el. 1909-ben érkezett Tápéra, itt feleségül vette a tápéi szélmalmos lányát – Török Rozáliát – és több évre abbahagyta a kések készítését. A szakmát 1922-ben folytatta, ekkor váltotta ki a mesterlevelet is. Az 1920-as évek végén került Nagykőrösre, ahol feleségével együtt Papp Sándor korábbi nagyhírű késes mester Encsi utcai házában telepedtek le, ahol megörökölték az idős mester műhelyét a gépekkel.
Többször kitüntették, 1932-ben a IV. Országos Kézművesipari Kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az Iparkamara is felfigyelt rá, ösztöndíjasként Solingenbe küldte tanulni. József főherceg udvari szállítója volt, a hercegnek 25 bicskát készített. 1959-ben a Szakma Kiváló Kisiparosa oklevéllel ismerték el munkásságát.
Az Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény is őriz egy míves, 37 darabból álló gyöngyházas étkészletet abból a sorozatból, ami a párizsi világkiállításra is eljutott, és nagy sikert aratott. A készlet néhány darabja az állandó kiállításban is megtekinthető.
Ha Ön is szeretné élőben látni ezeket a rendkívüli tárgyakat, akkor nincs más dolga, mint felkeresni a múzeumot, ahol személyesen is megtekintheti!
Arany János Közérdekű Muzeális Gyűjtemény
2750 Nagykőrös, Ceglédi út 19.